A Szamos kulturális szemle tartalmából
Új külalakkal jelenik meg a Szamos havilap első száma október 10-én a Scriptor Alapítvány kiadásában. A tartalmas, 16 oldalas lap - amint azt a szerkesztők ígérték - fajsúlyosabb, a válogatott anyagok magasabb színvonalat biztosítanak.
Az első kulturális szemle tartalmából: Végh Balázs Béla tanulmánya Radnóti Miklós költészetéről, Gúzs Imre publicisztikai írásai; Markó Béla esszéje; Debreceni Éva írása. A gyermekek egy erdélyi szász népmesét olvashatnak. Kazinczy Ferencre emlékezik Fazekas Lóránd, Bura László az anyanyelv „bővüléséről" ír, számba véve az utóbbi időben megjelenő új szavakat, kifejezéseket (új, ami nem szerepel az értelmező szótárban - közel 800 szó).
Helytörténet illetve néphagyomány Szatmár megyében: részlet Kiss Kálmán Túrterebes község múltjából című könyvéből, illetve Makay Botond írása Egri népi hagyományairól. Tapody Lukács Otto önéletírásának részlete, valamint Mandula Tibor történelmi összeállításai (Az aradi vértanúk emléke örökké él, A Habsburgok szorító adópolitikája) is helyet kapott a lapban.
Kuruckori legendák Nagykárolyban és környékén címmel Németi János írása a Barangolások Szatmárban, kiadás előtt lévő könyvéből. Muhi Sándor Ion Sasu jubileumi kiállítása kapcsán értékeli az alkotásokat és a szerző életművét, illetve a szatmári temetőkben lévő szobrokról, domborművekről „fest" képet.
A vezércikket Végh Balázs Béla írja: „Boldog lehet az a város, amelyről vers születik... Szerencsés a költő, mert városának van megtartó üzenete számára... Ezzel bevezeti a 101 vers Szatmárról című összeállítást, amelyben ezúttal Halmosi Sándor verseiből válogatott. A havilap október 10-én, szombaton jelenik meg a Szatmári Magyar Hírlaphoz csatolva.
